A délelőtt folyamán közösen új formába öntjük, barátságosabbá tesszük a játszótér melletti épületet, a csőszházat: Labrosse Dániel vizuális művész vezetésével közösen elkészítjük a Pápa tér freskóját, vagyis falfestményét! Minden szorgos kézre szükség lesz életkortól függetlenül, a legkisebbek is bátran krétát ragadhatnak.

Közösségi művészetnek a közösségi kontextusban, a közösség tagjainak bevonásával megvalósuló művészeti tevékenységet nevezzük, melyben alapvető az adott közösség és az alkotás folyamatát kísérő művészek vagy fejlesztők interakciója, párbeszéde egymással és az alkotás által a környezetükkel. Ezáltal a közösség tagjainak lehetősége nyílik kifejezni a közösséget foglalkoztató tartalmakat, és szélesebb társadalmi rétegek számára is láthatóvá tenni a művészet eszközei által. A közösségi művészeti folyamatok nemzeti vagy akár nemzetközi szintű változásokat is okozhatnak társadalomkritikai és tudatosságra ébresztő, az egyéneket saját képességeikben, jogaikban megerősítő funkciójuk által. A legelterjedtebb közösségi művészeti formák: a közösségi színház (pl. fórum színház), a cirkusz, a karnevál, a közösségi média, a murálfestés, az installációs alkotások, a közösségi zene, a tánc, a landart, stb.

A közösségi művészeti folyamatban többnyire nem-formális és informális nevelési módszerek kapnak szerepet, melyek segítik a csoporttagok egyenlő bevonódását, a véleménynyilvánítást, az együttműködést: lehetőséget biztosítanak arra, hogy a civil társadalom valamennyi szereplője kifejezhesse önmagát és az egyéni a közös részévé váljon.

A közösségi művészetek alkalmazásánál általában a közösségfejlesztés és az egyének megerősítése a cél, a résztvevők helyzetbe hozása olyan feladatok felkínálásával, melyeket többnyire közösen tudnak csak „megoldani“. Ily módon egy nagyszabású alkotás elkészítése az egyéni képességek megnyilvánulásának, s az együttműködésnek ad teret. Az effajta alkotói folyamatokban nagy hangsúly helyeződik az elfogadásra, minden gondolat, ötlet és kifejeződés létjogosultságára, a folyamat demokratikus voltára: a csoportenergiák egyben tartása érdekében a közösségi döntésre. Az önkéntes és a feltétel nélküli részvétel (a részvétel ne kötődjön előzetes tudáshoz, bárki számára nyitott legyen) az előbbiekhez hasonlóan fontos alapelv. A közösségi művészeti nevelés célja, hogy mindenki elhiggye magáról, hogy amit Ő tud, gondol, képzel, lát, alkot, az különleges, és egyedi, s éppen az teszi azzá, hogy belőle születik. Vagyis nem attól lesz valaminek létjogosultsága, mert megfelel a közízlésnek vagy bármilyen társadalmi elvárásnak, mércének, hanem, pusztán attól, hogy a csoporton belüli, a közösséghez tartozó és szükségesen létező, s ebből fakadóan legtisztábban születésének közegében értelmezhető, értéke ott a legteljesebb.

A CSŐSZHÁZ pimp folyamán a közösségi művészet egy falfestmény, úgynevezett murál formájában valósul meg.

A mural painting (közösségi falfestés) egy komplex közösségfejlesztő módszer. Alapja a nagy felületen, nagy méretben való közös festés, melynek célja a résztvevők gátlásoktól való felszabadítása, kreativitásuk felélesztése és önkifejezési készségük fejlesztése színek és formák egyénre jellemző sajátos használatával, ami által önmagukat is jobban megismerhetik. A festési technika elsajátításának folyamatát egy hatalmas falfestmény mint nyilvános közösségi műalkotás megalkotása zárja. A közösségi falfestés ezen formája a teljes bevonódás, részvétel, egymás elfogadása, tisztelete, kölcsönös tanulás, partnerség, a résztvevők képességeikben, értékeikben való megerősítése, ezek láthatóvá tételét célozza.

Mindemellett május 1-jén megnyitjuk a piknik szezont is, mert lesz gerilla grill és live DJ is. Zenél: ZEUS (Népszínház 22 stúdió)

További részletek hamarosan, minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A részvétel ingyenes.

A csőszház felújítása és a közösségi művészeti alkotás létrehozása Józsefváros Önkormányzata megbízásából, a józsefvárosi Közösségi Részvételi Irodával együttműködésben a Kastner Kommunity kreatív közösségi- tér és kávézó megvalósításában történik.

Facebook-esemény